A Durca projekt

Elöljáróban csak megjegyezném, hogy nincsen faipari végzettségem, de az építőiparban azért nem tudnak eladni egyes területein.

A szakmámat tekintve, ha ez érdekes valakinek szobafestő, mázoló, tapétázó, amit még az úgynevezett átkos rendszerben tanultan ki.

De mindig is érdekeltek a más szakmák, megoldások és praktikák.

Főként az asztalos munkák is.

A fával mindig szívesen dolgoztam.

De térjünk vissza a csónak építéséhez.

Először is kell az elhatározás ez fontos dolog, pláne ha még nem is láttuk élőben egy csónak megépítését.

De az internet szinte korlátlan lehetőségeket ad azok számára, akikben már megszületett az elhatározás.

Ha úgy vesszük ez egy jó kaland és kihívás is önmagunkkal szemben, és hogy a szkeptikusoknak megmutassuk mire is, vagyunk képesek.

Aztán kellenek még az anyagiak és a tér, ahol meg tudjuk építeni a csónakot, ezekből, ha valamelyik hiányzik, bukott a dolog.

Valamint a szerszámok, ezeket lehet kölcsön is kérni esetleg kölcsönözni, de én jobbnak ítéltem, ha saját szerszámokkal dolgozom inkább.

Egy jó körfűrész és egy elektromos gyalu beszerzése mellett voksoltam.

A csónakhoz beszereztem egy jó tervet, egész részletes leírással, méretekkel és rajzokkal.

Ezt a leírást rendesen áttanulmányozva valamint több ezzel a témával foglalkozó cikket átolvasva megkezdtem az anyagok beszerzését.

A csónak fenék és palánkozását vörös fenyőből, a bordázatot és a fartőkét valamint az orr tőkét tölgyfából képzeltem el.

Tudom, hogy ezek az anyagok a legdrágábbak, de én bíztam abban, hogy el tudom készíteni, és nem 3-4 évre készítettem a csónakot.

Gondolom, nem kell nagyon részleteznem ezeknek, az anyagoknak a jó tulajdonságait, a vörös fenyő nagy gyanta tartalma miatt megfelelő évenkénti karban tartással sem vetemedik.

A tölgyfa bordák és tőkék nem csavarodnak és nem vetemednek.

A fatelepen ahol a csónakhoz való anyagokat beszereztem csak szélezetlen vörösfenyő deszkák voltak hát, sebaj megoldjuk ezt is majd.

Egészen jó anyagok voltak, megfelelően szárazak/ az sem jó, ha nagyon száraz az anyag/

Miután az anyagot haza szállítottuk megfelelően letároltam, ez is fontos, nehogy már nálunk kezdjen az anyag vetemedni

Kiválogattam azokat az anyagokat, amik az oldal palánkot fogják adni, ami 4 szép deszka volt valamint megjelöltem őket szálazásnak megfelelően /a rostjai befelé mutassanak/

A deszkáknál megjelöltem az elejét ahol a kevésbé csomós anyag, van, mivel itt az ívre hajtásnál nem reped el /ez is fontos mozzanat/.

A szélezéshez csapó zsinórt használtam és korommal színeztem meg, ez újságpapír égetéssel elérhetjük.

A tölgy anyagból kivágtam a bordák és a tökék formáját, és megfelelő szögben elkezdtem a borda anyag vágását.

A befűrészeléshez sima fémfűrészt használtam nekem ez volt teljesen jól lehetett vele haladni.

Ez a fázis amúgy is kényes feladat, aki ezt akarja az asztalossal is, el tudja készíttetni, de akkor nem tudja elmondani, hogy ez teljes egészében az ő munkája.

A másik dolog a baleset veszély hülyén néz, ki ha valaki két kézzel mutogat a kocsmába, hogy kér öt sört a haveroknak!

Miután a csapolások megvoltak következett a ragasztás, ami vízálló fa ragasztóval történt és pillanatszorítóval rögzítettem a kötéséig, valamint a bordák beszámozása.

A fenék anyagait miután összegyalultam max 1 mm ess hézagokkal ahová úgy is kendertömítés, megy és kell is a hézag.

A fenék deszkáin kimértem a borda távolságait és a orr és fartükör helyét bejelölve egy 4 m es vékony léccel kirajzoltam a fenék formáját.

Az ívet dekopír fűrésszel kivágtam majd a széleket szögbe gyalultam a borda dőlésének megfelelően.

Miután ezzel megvoltam és a bordákra a sarokvasakat kapupánt csavarokkal rögzítettem/itt szeretném megjegyezni, hogy célszerűbb hatlapfejü csavart használni azt jobban lehet rögzíteni/

A sarok merevítés felrakása előtt a borda anyagát le kell kezelni és a sarokmerevítéseket is.

Mert ha ezt nem tesszük a fa felület védtelen, marad a nedvesség és gomba hatásai ellen.

Fenékdeszkáknál mielőtt a bordákat rögzítettem szintén kezelést kaptak és felülről egy- egy 80 as szeggel, megfogattam minden deszkánál a bordákat.

Majd az egészet átfordítva deszkánként 3 szeget kapott a 60-as szegekből.

Meglepő módon a tölgyfát nem volt nehéz szögelni, amitől kicsit tartottam.

Ellent kell neki tartani és megy mint a karikacsapás (ezt próbáltam gyerekkoromban amíg a karikás ostorral jó pofán nem csaptam magam)nem kaptam röhögő görcsöt.

A palánkozás már kicsit macerásabb, de nem kell megijedni hajlik a deszka mint az íj,csak ne sok csomó legyen az elejére kerülő deszkában .

Ezért kell megtervezni ,hogy melyik deszka hova kerüljön.

A palánk 2x2 db 20 cm széles deszkából áll ,először a felsőket ,majd az alsókat rögzítsük fel de nem mindegyik bordánál,az első kettőt kihagyni.

A csónakot az elejénél feltámasztottam, majd megpakoltam farönkökkel ,mivel cement nemvolt ,a csónakhoz meg nem kell.

A bepakolt súly hatására a csónakdeszkák meghajlanak ezáltal felhúzott orrú lesz a bárkánk.

Az oldalpalánkokat én spaniferrel húzattam össze az orrtőkéhez és jöhet a szegelés.

A csónakot hasra fordítva a felesleges kiálló deszkát az oldalpalánkról lefaragjuk és legyaluljuk.

Már egész csónakformája van a kicsikének (mi legyen a neve mert az kell!)

Most a dugarozás következik ,eleink száraz mohával és száraz gyékénylevéllel dolgoztak,hát ez nehézkes beszerezni a gyékény még menne ,de arra egy jó alternatíva az újságpapír.

Na gondolkodjunk csak ,hol egy borsodi? Közben lehet csodálni a művet!

Kenderkócot is javasolnak ,de azt nem tudtam szerezni ,jó a kendermadzag is.

A nagyobb résbe többet kell rakni és ennyi.

Átkátrányozom ,majd újságpapírból ,de csak a Népszavából jó :-) Csíkokat hajtva átfedéssel a csónakra tesszük és 4 cm széles alu vagy horganylemezzel fedjük.

Na ez már nem játék most már a végefelé járunk már elhisszük hogy vizipatkányok leszünk szárazföldiből:-))

Na de elég már a Noé féle elfoglaltságból jólenne dobni párat!

Kocsiba pattanok és irány a Tó.

Fényváltásra érkezem azt mondják a hozzáértők ez a legjobb időszak a halfogásra.

Hát nézzük, és tényleg. Egy kiss süllővel avatom fel a házi voblerem, még gyantázva sincsen a fognyomok rajta, de ettöl oly kedves nekünk.

Persze ez véletlen is lehet ,nehogymá mingyá szakíró is legyek :-)) gondolom.

És a kis 6centis motyó ismét a vízben ,de nem sokáig ,mert valakinek ismét megtetszett.

Keményen leverte a balin, szépen megdolgozza a Lengyel kis botot de nem ellenfele neki a 2 es balin. A saját magunk által készített csalival ,tényleg jó móka halat is fogni ,és télen mi a francot csinálnék ha nem voblereket:-)

Egy gyors fotó a telefonommal( ami azóta a Tó martaléka lett ,úgyhogy én a halakkal telefonos összeköttetésben vagyok.):-)Gyerünk haza vár a gálya.

A lemezek felszegelése kék szeggel történik és érdemes valamit használni amivel a szeget fogjuk mert mikor már az ötödik ütés csúszik a nagyujunk körömágyára akkor már Qurva Durván Durcásak leszünk.

Hát így lett a csónak neve Durca.

A többi már gyerekjáték Bornittal lekenni kétszer A z első kenést higítani .

Az orr borítása stb.

Biztos ,hogy vannak jobb csónakok ,de ez az enyém ,én készítettem és nekem ez a legszebb.

Már a harmadik szezont csináljuk végig.

FINE