HARCSÁRA FEL!

Régóta dédelgetett álmon egy jó harcsával való megmérkőzés.
Tudom ez a vágy sok hasonszőrű társamnak a vágya.
A Pó folyó messze az Ebró még messzebb ott szinte garantált a siker ilyen olyan módszerekkel,(pelletes és bojlis etetéssel) szinte már rá nem akasztják a harit a horogra.
Bár kitudja? :-0
Én itt akarom, vagyis szerényebben, szeretném megfogni a HARCSÁT.
Aki figyelemmel kíséri a tavon és környékén történő cselekményeket akkor arra a megállapításra, juthat, hogy a harcsafogás nem reménytelenek tűnő  vállalkozás.
Az idén is több rekordméretű ragadozó esett el és amik nem kerültek be a MAHOR-ba azok is számottevőek.
Több 10 és20 on túliról is tudok és nemrégen akasztott 2 m felettiről, de az nem jött ki a tó-ból.
Tehát még november derekán is belebotolhatunk jó hariba szabályosan akasztva.
 Nekem sajna idáig nem volt szerencsém a harcsákkal idáig amióta a tavat járom 2x volt szerencsém találkozni velük és egyszer láttam harcsaforgást, amikor a jellegzetes duplaforgók keletkeztek mozgásuk után.
A tavon nagyon sunyin tudnak ezek a jószágok közlekedni, nem csap zajt 

Egyszer májusban süllőzés közben csapott le rám és a 0,25 ös zsinóron felkínált kishalamra,mikor megakasztottam ,sejtettem ,hogy ez nem gyerek hal és nagyon ,nagyon vesztésre álok .
Gumicsónakom a kocsiban pihent, mivel elég szeles idő volt és nem gondoltam volna, hogy égető szükségem lenne rá.
Szóval a jó orosz rohamcsónak  (Szása)bent pihent ,talán még ásított is én meg hallgattam a zsinór muzsikáját a szélben.
A picsába miért nem fújtam fel, a lustaság és a kényelem már megint, de ezek megbosszulják magukat.
Milyen jó lenne ásítozó Szasenkát belerúgni a vízbe és már csónakkal mehetnék álmaim és életem hala után a sötétben hullámok között, ez aztán a kaland, és most itt szerencsétlenkedek a parton áá ezt nem, hiszem el.
A hal meg levágott vagy ötven métert folyamatosan terheltem a zsinórt, de a határon volt, ahogy éreztem.
Egy kis idő multával lefeküdt negált, na most mi van 25-ös zsinórral, tépjem fel?:-)
A parton egy kolléga is horgászott, 30 m re kb de a szél elől a kocsiban relaxált, látásból ismertem és csónakja felfújva a parton figyelt, az is ásított.
Elkezdtem araszolni felé közben folyamatosan kiabáltam és lámpáztam, de semmi életjelt nem adott.
A dobon talán van még annyi kóc, hogy elérjek hozzá és akkor talán.
De mire kitudtam kiabálni a kocsiból a hal megindult én meg rátartottam, hátha valami csoda folytán megfordul.
Hát nem fordult, az elgyötört 25 ös feladta.
Bakker man ez elment, de nem voltam igazán letörve, mert éreztem, hogy ehhez a halhoz nem sok közöm lesz.
Ha ez a halat a felszerelés hibájából, vagy ha kifejezetten harcsára horgásztam volna, és úgy csúfol meg azt jobban bántott volna.
De mindig nem is, kell nekünk nyerni ettől is szép a peca.

A következő szezont felkészülve várom és harcsás reményekkel támadok.:-O
Had mutassam be két barátomat nektek Manti és Jimi.
Az egyik bot a másik orsó:-))

Mantikor Nakama power jig 1,95 és Jim Hill 2000

A bot igen feszes és gerinces,sok politikusunk meg is irigyelné, ajánlom figyelmükbe!
Ha valamelyiknek gerincbeültetés kellene a Bestfishingben a legolcsóbb (ez a reklám volt ,bár ellenszolgáltatást nem kapok és nem is várok.:-O)
Róluk majd máskor részletesebben írok annak akit érdekel  :-)

Tóbíró közi kikötőnél lévő szabad strand  1,20 ra simán lelátni.

A strand után egy idili kis részt találtam ,tudja mindenki milyen a téli peca na persze csak az a ki ilyenkor is kimerészkedik és nem papírkutya .
A szélben fázik az arcod és a kezed is elkezd elgémberedni az orr meg meglevesedni .
Na mikor így sétálok, a jól kibetonozott parton, egyszer csak elém-tárul egy kis növényekkel benőtt öblözet.
Már annyira nem is fáztam, mert ezt találtam benne.

Már annyira nem is fáztam

Ő is pergetett de azt mondta  nem fogott semmit.
Hát nehéz elhinnem!
De ti sem higgyétek el .:-))
      

Lazuljunk egy kicsi el, azt javaslom.
Halgasuk meg a TITANIC FILMZENÉJÉT!

Csak vicc volt.:-)O

Tél

  Megint megélünk egy telet, pergető horgásznak kínszenvedés pláne, ha  a vizeink befagynak, és metsző szél kergeti a hópelyheket a tájban.
De hagyjuk a melankóliás állapotot másra, én ilyenkor kezdem meg a mű csali készítés  bonyolultnak nem nevezhető, kicsit túlmisztifikált, de nekem annál szórakoztató téli elfoglaltságot jelent.
Általában olyan 50-60 db-ot készítek el, pár selejt is beugrik, de azok a kandallóban kötnek ki.
Amire törekszem az  az, hogy a kis imitáció a nagy igénybevételt is kibírja, azért dekoratívra sikerüljön és a mozgása figyelemfelkeltő, legyen.

Általában bevált típusokat készítek.

A konstrukciót leteszteltem, 10 l es vedret töltöttem meg vízzel és a voblerrel emeltem fel, kicsit meg is mozgattam a vobler jól teljesített, ugyanezt púrhabból készült csalikkal

 is eljátszottam gond itt-sem volt ,még a kisebbeknél sem.Nem sok olyan pergető bot van a piacon amivel 10 kg ot emelünk./ Xzozoga ,Dam nano/


Néha változtatok a wobbler jellemzőin,pl túlsúlyozom ,vagy  súly nélkül készítem.
Vagy olyan típust élesztek fel halottaiból, mint a legendás SFR 7  .
Aminek az idei legnagyobb Velence-tavi csukámat köszönhetem.(2,60-as)

Színek tekintetében  inkább a táplálék halakra hajazzon, de van, hogy elkap a gépszíj és kicsit érdekes színű vobler a végeredmény.
A drótozást és a súlyt minden esetben a fa testű halaknál epoxival ragasztom be ,ezzel nincs utána gond akár harcsa is rácsimpaszkodhat a voblerunkra.

Nála 20 ig számoltam a tigriseket 3 süllő és 3 nagy balin csábult el (2-3kiló ig)
 Egyik őszi  napon Dinnyésnél, ami agyondobált pálya egy lehetetlen helyen bevetettem a kis killert.
Intenzív veretés, súlyozatlan test.
Lehetetten, mert a hely nagyon be van nőve hínárral és műcsalikat nehéz vezetni közte és rajta.

                                                                                         

A kis kedvencem ,akivel idén nagyon sok halat fogtunk(jobb felső sarok)

Azon a napon egy kis koppintáson kívül nem volt akció,na gondoltam itt van most a te időd letesztelem a mozgásodat.
Dobtam egy rövidet és figyeltem a mozgását,a partnál járt, mikor egy kis kroki felnyúlt érte-na ni csak érdekel ,akkor ismételjünk- és kellett neki, meg is ragadta, talán méretes volt de ment is vissza.
Aztán pár hosszú dobás és ismét akcióóó  egy bőven méretes harcolt -summa- summarum aznap négyet fogtam a kis mellőzött gyönyörűséggel.. A telefonom órája akkor12 órát mutatott fél óra leforgása alatt 4 csuka, egyiket sem hoztam el, de az elméletem akkor és ott működött.

Fa és pur.

A teljesség igénye nélkül.

SFR-7 klón és variánsai.

Általam készített terelő nyelvek uretán gyantából.

Magnum klón, harcsára felkészítve.

2 es csuka

Telefonos kép.

 És hogy a post ne legyen teljesen haltalan .
Na megyek pecázni majd folytatom.

CSALIK ÉS EGYEBEK

Nagy csali nagyhal ,kis csali sok hal és lehet nagy is!
Én nem akarom a szakírók és egyéb népek kenyerét elvenni amúgy is válságot élűnk .
Nekem sok örömet okoztak a kis imitációk amikor más panaszkodott a halatlanságra és már napok óta nem fogott semmit,de eszébe nem jutott volna ,hogy finomítson ,vagy csalikat kisebbre cserélje.

Ma már tényleg a lehetőségek korlátlanok a mücsali válsztékoban és egyéb horgászezközök terén.
A bojlisok is megtalálják a számításukat és a forgalmazók is mikor 3-5 ezer forintnyit önként és dalolva, szórja a bojlit mint bolond a lisztet.

Nekem sok örömet és ugyan elfoglaltságot is adott a csalik készítése,netes kutatás és felfedezések új anyagok alkalmazása terén .
De jó móka és a kreativitásunkat és ötleteinket is beépíthetjük az általunk készített kis és nagy csalikba.

 És mikor eredményeket érünk el az kárpótol mindenért.

                     Egy kicsit viseletes csalim ,valaha jobb napokat látott amíg vízbe nem dobtam :-)


Ez a 3kilón felüli balin a konyhán végezte de jó csata volt
az már biztos.

Atyafinak egy kis nanocsali összeállítás lássuk, végigtudja -e nézni. :-))A zenétől már a hátam is borsózott.

A végére egy kis kikapcsolódást javaslok.. akiket sokkoltak a képek és az írás.

A MINN-KOTA

Mint sok horgásztársam én is szükségét éreztem egy csónakmotor beszerzésének, mivel már az evezést untam.
Lehet a lustaságra is fogni, meg a kényelemre, ki mire akarja.
Nálam mindkettő játszott, meg háttal ülve, nem a vízen történő eseményeket látom (Gigabalin rablása, Megasüllő hajtása stb.).
Na száz szónak is egy a vége vettem egy MINN KOTÁT.
AKCIÓÓÓS is volt, a költségvetésembe is befért, meg egyszer élünk, meg ilyesmi.
Hát még egy munka aksi is kéne, az is jó sok kemény forint.
Egy ismerősöm megajándékozott egy indító aksival, ha ló nincs a szamár is jó alapon ezzel használtam, kezdetnek nem volt rossz.
De egy esős peca alkalmával, vagy a víz, vagy a használat, vagy mindkét dolog összejátszásával ez már x akta az aksi elszállt.
De egy horgászbarátom jóvoltából sikerült szert tennem 2 db 100 amperes munka aksira na ezek már emberes darabok.
Belekel kapaszkodni, igazi, hu ba@meg (37kg/db)
És az ára újonnan 100.000/db én a kettőt 15 rugóért vettem, vigyázok is rá,(mint a tek viktorra.)
De kinyílt a tér és a távolságok beszűkültek. :-))
Aztán beütött a ménkű beszart a Minn Kota-nem bírta a vegytiszta magyar valóságot.
Ja kérem, azért ezt itt használatban van, itt távolságok vannak, nem a garázs falát díszíti,
meg segédmotor gyanánt van használva.
Csónakba bepakolás, felszerelés az aksi betrógerolása, billegő csónakban egyensúlyozás (kész cirkuszi mutatvány)
Aztán indulás, csak indulnék! Se kép se hang, basszus!!
Na ez a peca is jól kezdődik!
Mutatvány vissza, evező ki, nincs is olyan hideg így novemberben a vízen. :-)
Evező elő, hogy is kell?
Hú de tiszta a víz, és sekély, de jó!
Pedig kíméletesen bántam vele!?


Remélem nem az aksi ment gajra, inkább a motor, azt meglehet bütykölni, még van rá gari?
Na ez is Ámerika.
Nézem a feneket evezés közben. Felkeresem a torzsás részeket ott jó peca volt a múltkor a barátommal (3 süllő 5 csukesz.)a voblerek és gumihalak arattak:-)).

                                                                Barátom 40 es süllője.



                                                                    Pillésedik a kikötő


                                                        Kormoránok megérkeztek, ismét.

A kishalazók panaszkodnak ,nincsen hal a tóban ja -ja ezt már halottuk sokszor már unom én is .
Ha valakinek meg megemlítem a fogást  ami pergetve sikerült csak pislognak, ilyenkor kicsit szívom a vérit és mondom neki ,"nálunk a gyerekek is pergetve fogják a halat ":-))

                                                 Kislányom pergetett gardája ,házi nano csalival.  

                                                                      A  Minn Kota

A pecára rányomta a bélyegét a motor mizéria ,monóra kellett volna váltanom ,de már nem érdekelt a peca kíváncsi voltam mi a történet a fedél alatt.
Kicsit beégett kapcsolóval ami nem szédszedhető  csak roncsolással és 16 ezer pénz de szerencsére még garanciális.
Most a szervíz vendégszeretetét élvezi ,de nemtudom mi lessz mikor a gari lejár és kíméletes bánásmód mellett is igy legatyásodik.
Szerintem ezt direkt így van kitalálva,vagy konstrukciós malőr .
Kicserélni 10 perc egy új kapcsolóra a bekerülési költsége sem haladja meg a 2 tál rizs árát sem .
De hát ez van..

AZ EMBERES CSUKÁK

Nem a méretei miatt írtam a címben az emberes csukát, hanem mert általában ezekben, a hónapokban esnek el ezek a nagyszerű ragadozóink.

De jó lenne, ha nálunk, is emberes vagy legalább félemberes csukákkal találkoznánk, sűrűbben.

Mint ahogyan a skandináv vagy az angol vizeken ahol a horgászkultúra is fejlettebb.

De sajnos, amikor látom némely sporttársat, a 40 centit éppen elért kis ragadozót felbilincselni, hát az emberes csuka álmok is szétfoszlanak.

Menyivel jobb lenne ezt a kis mohó rablót 2-3 kilós korában kifogni, amikor már horgászati és gasztronómiai élménye is számottevőbb.

Egy enyhe novemberi napon vérem nem hagyott nyugodni –pergetni kell.

Bár a neten a légnyomás semmi extrát nem mutat, de hátha szerencsém lesz alapon, rápróbálok a mai napra.

Hittel és reménnyel tekerem a kormányt a tó felé és útközben a monoton motorzaj és a rádióból kiszűrődő hangok közt, azon morfondírozom melyik csalival is, kezdjek dobálni és hol?

Ez gondolom sokunkban, felmerül és állandó dilemma.

Kedvenc botom, amit szinte mindig magammal viszek a horgászataimra egy travel 3 részes xfast Team Dragon.

A pálca könnyű gerinces bot, nem mindegy hogy órákon keresztül mivel hadonászunk, aki dobált már 6-7 órát az tudja, hogy miről beszélek, sokan azt se tudták, hogy ott is van izom ahol nem is , amíg el nem kezd fájni

Megérkezve a tóhoz, leparkolok a lehetőségnél, szerencsére nem sok helyen lehet, mert sokan, ha tehetnék a kocsiból, fognák a halat.

Egy kis öbölt néztem, amit ritkás nád övez, ami már sárgul, jelezvén a tél közeledtét, néhol elszórtan homoktövis cserje termései már rozsdavörösbe hajlanak.

Tudom, hogy itt vannak csukák, de sajnos a méret 40 körüli.

Óvatosan lépkedem a betonon, mivel messzire viszi a rezgést, meg hát horgászni jöttem nem korzózni.

Nézem a vizet szépen letisztult, nyakam nyújtogatom, mint a tavon a hattyúk hátha látok megbújva valami csukagyereket.

De a hínár közt nincs mozgás meg hát a csuka nem is nagyon mozog, csak néhány gyűrűzés árulkodik a vízen, hogy vannak itt kishalak is, akkor tán lesz csuka is.

A bot összeállítva a zsinór befűzve, na mit tegyek a kapocsba?

Nem akarom a vizet szétütni, feleslegesen dobálni, pedig van egy-két új szerzemény a dobozban, amit szívesen megúsztatnék, hogy lássam a mozgásukat.

Ezért egy bevált csalit teszek fel, ami egy sügér imitáció de csak színében hajaz arra, formája kissé amorf de nagyon fogós vobler.

Ez egy mágnes, na vasat nem fog de csukát annál inkább.

Ez egy nagyon eltalált darab állóvizek szenzációs a mozgása lassan húzva bele- bele pöccintve

,megállítva és újra elindítva a csuka nem tud ellenállni a zsákmánynak tűnő fa halnak.

Aki nem hiszi, próbálja ki, aki meg ismeri, az tudja, miről van szó.

Mikor ezt a darabot egy jó barátomtól megkaptam kicsit furcsának tűnt a forma, a terelőnyelv vastag plexi anyag jó súly és kidolgozás, na nézzük a mozgását.

A botról a vízbe lógatva húzom, és szépen dolgozik.

A húszas fireline zsinór, szépen közvetíti a halacska remegését belehúzva, pedig kileng, na ez kell, ide nem tör mélyre szerencsére, mivel a tó nem a legmélyebb vizünk.

Kivéve a dobozból ahol mindig helye van, vetek rá egy pillantás, hát már nem ez az első bevetése megharcolta a magáét. Pár karcolás és kisebb luk már felfedezhető rajta de ez teszi számunkra kedvessé, mivel abban bízunk, ami már fogott halat.

Na nézzük a pike killert óvatosan, eldobom és épp a kiszemelt helyen, toccsan. Pöccintgetve lassan húzom de, nincs reakció, na majd a másodikra,- bumm kapás egy kis adrenalin kerül a vérbe.

Na ez okoz függőséget, de ez nem tilos- még.

A kis rabló menekülne, de a horog nem engedi, nem ellenfél, bár ő elkövet mindent de, hamar feladja.

Óvatosan kiemelem és a horogszabadítás után, mehet vissza - na nőj nagyra kis gladiátor vagy aligátor.

Ez a nap jól kezdődik, nézünk el másfelé is, hátha valami testesebb jószággal is találkozom.

A dinnyési kikötőt célzom meg, bízom benne, hogy hétköznap lévén lesz pergetésre alkalmas hely.

A kikötő csendes egy-két horgász van csak és pár nézelődő, ki a csónakját piszkálja, ki a madarakat, én meg a halakat.

Frekventált hely a kikötő, sokan pergetnek ott, néha ad jó halakat is a kitartóknak, pláne így, késő ősszel, tél felé.

A sólyázó helyen dobok vagy kettőt, mondom magamban, aztán a kiszemelt helyre, a hullámtörőre pályázom. A helyen már van egy spori de, nagy a tó elférünk,- remélem.

Már talán a másodikat dobom, a vobit is látom mikor, mint a villám egy fehér test villan a víz alatt, rándulás érzek egy pillanatra. De a hal leakad /pedig a horog tű éles/ még bevágni sincs érkezésem, ahogy a vizuális élmény hatása alá kerülök, de nem bánkódom a hal vesztés miatt.

Már megérte eljönni hisz levegő jó az idő is és horgászhatom, mi kell még- talán egy lottó 5 ős !

A Velencei tóparti látvány kissé szokatlan lehet azoknak, akik a vad folyók és ártéri környezethez vannak szokva itt a vasbeton az úr a parton.

A horgászok a madarak és a halak is alkalmazkodtak a környezet eme” remek” átformálásához, hát idillinek nem mondanám de, egyelőre ez van.

A pontyhorgászok által egy népszerű helyet próbálok ki elsőnek pár dobás erejéig. Itt mindig van etetve a part széle, ezért kis hal is akad. Köszönhetően annak, hogy némelyik pecás az etetőkosarába maradt anyagot kirázandó, vadul a vizet veri a botjával. Ez gondolom ilyen népi rítus, mivel elég sokan teszik, nem törődve, azzal hogy esetleg más még szeretne horgászni. De ez a ténykedés jó arra, hogy beetet a kishalaknak, a csukák meg jönnek utánunk. Ez egyfajta szimbiózis, úgy gondolom.

Így élnek a pontyhorgászok szimbiózisban a csukjával.

Bevontatáskor érzem, hogy talajt fog a csali egy-két kövön megdöccen de, nincs akció

Elindulok a spicc felé, hagyom a pályát pihenni, közben pár szót váltok az ott horgászó emberrel de, semmi biztatóval nem tud szolgálni reggel óta, kint van de semmi a helyet ö is, próbálta körforgóval de, most fenekezik kishallal.

Na azért a lehangoló megnyilatkozások miatt ne hadjuk veszni a lendületet én azért kitartok a cservi mellett és pár dobás után valami jót, odatöröl a vobleremnek de amilyen gyorsan jött úgy is ment a vízalti bukfenc jó védekezés volt, mert miután kitekertem halk szentségelés mellett jókora fognyom díszelgett rajta, na ebből műgyantázás lesz!

A sporinak mutatom hogy milyen csúfságot művelt valami jószág a kedvencemmel, hiszi is, nem is - na nekem aztán mindegy miben hisz!

Még dobok párat azon a helyen de úgy gondolom, mivel jól megbökte a horog, már nem kell a szúrós falat neki.

A pontyos pálya felé veszem az irányt, jó hosszú dobásokkal szűröm a vizet. Már vagy a negyediket dobom mikor egy kis megtolást, érzek a csalimon mára közel a partnál.

Veszít a csali a mozgásból, ezért belegyorsítok kicsit és –puff odadurrant neki egy nagyot valami. A rövid zsinóron felhúzva látom meg a csukát, rázza a fejét, ahogy emelkedik felfelé de a vobler mélyen a torkában biztosan tartva a halat.

Nyitok kicsit a féken, szépen adagolja a zsinórt az orsó de, itt nincs menekvés még a víz tetején, mutat pár trükköt aztán a tarkófogást, már nem tudja kikerülni.

Parton van a kis krokodil olyan másfeles nőstény csuka szép tarka” bundában”.

A voblert a kopoltyú lemezek közül, kell kiszednem, de vérzik a hal ezért nem is, eresztem el biztosan, elúszna de, nem biztos, hogy túl élné a küzdelem sebeit.

A pecás ember odajön és gusztálja a halat, megnézi ismét a csalit pár szót váltunk.

Készítek a halról egy képet és kedvenc csukafogó csalimról.

Míg a bilincsér kotorászom a táskámban, és én ezekkel el vagyok foglalva, majd a csukát kikötöm és egy cigi után, kotorászom. El is felejtettem dohányozni –ezért is egészséges a pergetés.

Kissé kifújom magam és körülnézek de, már egyedül vagyok. A parton csak a szelíd vadkacsák szedegetik bátran az etetőanyag maradványokat. El sem köszönt a koma, na mindegy. Kicsit arrébb megyek még dobok párat. A partnál egy kis koppintást kapok de, nincs folytatás.

A szél egy kicsit megborzolja a vizet és a nap, is kissé átsüt a felhők takarásából.

Én is lassan készülődöm, ennyit kaptam a víztől és ez épp elég egy magamfajta pergetőnek.

A Durca projekt

Elöljáróban csak megjegyezném, hogy nincsen faipari végzettségem, de az építőiparban azért nem tudnak eladni egyes területein.

A szakmámat tekintve, ha ez érdekes valakinek szobafestő, mázoló, tapétázó, amit még az úgynevezett átkos rendszerben tanultan ki.

De mindig is érdekeltek a más szakmák, megoldások és praktikák.

Főként az asztalos munkák is.

A fával mindig szívesen dolgoztam.

De térjünk vissza a csónak építéséhez.

Először is kell az elhatározás ez fontos dolog, pláne ha még nem is láttuk élőben egy csónak megépítését.

De az internet szinte korlátlan lehetőségeket ad azok számára, akikben már megszületett az elhatározás.

Ha úgy vesszük ez egy jó kaland és kihívás is önmagunkkal szemben, és hogy a szkeptikusoknak megmutassuk mire is, vagyunk képesek.

Aztán kellenek még az anyagiak és a tér, ahol meg tudjuk építeni a csónakot, ezekből, ha valamelyik hiányzik, bukott a dolog.

Valamint a szerszámok, ezeket lehet kölcsön is kérni esetleg kölcsönözni, de én jobbnak ítéltem, ha saját szerszámokkal dolgozom inkább.

Egy jó körfűrész és egy elektromos gyalu beszerzése mellett voksoltam.

A csónakhoz beszereztem egy jó tervet, egész részletes leírással, méretekkel és rajzokkal.

Ezt a leírást rendesen áttanulmányozva valamint több ezzel a témával foglalkozó cikket átolvasva megkezdtem az anyagok beszerzését.

A csónak fenék és palánkozását vörös fenyőből, a bordázatot és a fartőkét valamint az orr tőkét tölgyfából képzeltem el.

Tudom, hogy ezek az anyagok a legdrágábbak, de én bíztam abban, hogy el tudom készíteni, és nem 3-4 évre készítettem a csónakot.

Gondolom, nem kell nagyon részleteznem ezeknek, az anyagoknak a jó tulajdonságait, a vörös fenyő nagy gyanta tartalma miatt megfelelő évenkénti karban tartással sem vetemedik.

A tölgyfa bordák és tőkék nem csavarodnak és nem vetemednek.

A fatelepen ahol a csónakhoz való anyagokat beszereztem csak szélezetlen vörösfenyő deszkák voltak hát, sebaj megoldjuk ezt is majd.

Egészen jó anyagok voltak, megfelelően szárazak/ az sem jó, ha nagyon száraz az anyag/

Miután az anyagot haza szállítottuk megfelelően letároltam, ez is fontos, nehogy már nálunk kezdjen az anyag vetemedni

Kiválogattam azokat az anyagokat, amik az oldal palánkot fogják adni, ami 4 szép deszka volt valamint megjelöltem őket szálazásnak megfelelően /a rostjai befelé mutassanak/

A deszkáknál megjelöltem az elejét ahol a kevésbé csomós anyag, van, mivel itt az ívre hajtásnál nem reped el /ez is fontos mozzanat/.

A szélezéshez csapó zsinórt használtam és korommal színeztem meg, ez újságpapír égetéssel elérhetjük.

A tölgy anyagból kivágtam a bordák és a tökék formáját, és megfelelő szögben elkezdtem a borda anyag vágását.

A befűrészeléshez sima fémfűrészt használtam nekem ez volt teljesen jól lehetett vele haladni.

Ez a fázis amúgy is kényes feladat, aki ezt akarja az asztalossal is, el tudja készíttetni, de akkor nem tudja elmondani, hogy ez teljes egészében az ő munkája.

A másik dolog a baleset veszély hülyén néz, ki ha valaki két kézzel mutogat a kocsmába, hogy kér öt sört a haveroknak!

Miután a csapolások megvoltak következett a ragasztás, ami vízálló fa ragasztóval történt és pillanatszorítóval rögzítettem a kötéséig, valamint a bordák beszámozása.

A fenék anyagait miután összegyalultam max 1 mm ess hézagokkal ahová úgy is kendertömítés, megy és kell is a hézag.

A fenék deszkáin kimértem a borda távolságait és a orr és fartükör helyét bejelölve egy 4 m es vékony léccel kirajzoltam a fenék formáját.

Az ívet dekopír fűrésszel kivágtam majd a széleket szögbe gyalultam a borda dőlésének megfelelően.

Miután ezzel megvoltam és a bordákra a sarokvasakat kapupánt csavarokkal rögzítettem/itt szeretném megjegyezni, hogy célszerűbb hatlapfejü csavart használni azt jobban lehet rögzíteni/

A sarok merevítés felrakása előtt a borda anyagát le kell kezelni és a sarokmerevítéseket is.

Mert ha ezt nem tesszük a fa felület védtelen, marad a nedvesség és gomba hatásai ellen.

Fenékdeszkáknál mielőtt a bordákat rögzítettem szintén kezelést kaptak és felülről egy- egy 80 as szeggel, megfogattam minden deszkánál a bordákat.

Majd az egészet átfordítva deszkánként 3 szeget kapott a 60-as szegekből.

Meglepő módon a tölgyfát nem volt nehéz szögelni, amitől kicsit tartottam.

Ellent kell neki tartani és megy mint a karikacsapás (ezt próbáltam gyerekkoromban amíg a karikás ostorral jó pofán nem csaptam magam)nem kaptam röhögő görcsöt.

A palánkozás már kicsit macerásabb, de nem kell megijedni hajlik a deszka mint az íj,csak ne sok csomó legyen az elejére kerülő deszkában .

Ezért kell megtervezni ,hogy melyik deszka hova kerüljön.

A palánk 2x2 db 20 cm széles deszkából áll ,először a felsőket ,majd az alsókat rögzítsük fel de nem mindegyik bordánál,az első kettőt kihagyni.

A csónakot az elejénél feltámasztottam, majd megpakoltam farönkökkel ,mivel cement nemvolt ,a csónakhoz meg nem kell.

A bepakolt súly hatására a csónakdeszkák meghajlanak ezáltal felhúzott orrú lesz a bárkánk.

Az oldalpalánkokat én spaniferrel húzattam össze az orrtőkéhez és jöhet a szegelés.

A csónakot hasra fordítva a felesleges kiálló deszkát az oldalpalánkról lefaragjuk és legyaluljuk.

Már egész csónakformája van a kicsikének (mi legyen a neve mert az kell!)

Most a dugarozás következik ,eleink száraz mohával és száraz gyékénylevéllel dolgoztak,hát ez nehézkes beszerezni a gyékény még menne ,de arra egy jó alternatíva az újságpapír.

Na gondolkodjunk csak ,hol egy borsodi? Közben lehet csodálni a művet!

Kenderkócot is javasolnak ,de azt nem tudtam szerezni ,jó a kendermadzag is.

A nagyobb résbe többet kell rakni és ennyi.

Átkátrányozom ,majd újságpapírból ,de csak a Népszavából jó :-) Csíkokat hajtva átfedéssel a csónakra tesszük és 4 cm széles alu vagy horganylemezzel fedjük.

Na ez már nem játék most már a végefelé járunk már elhisszük hogy vizipatkányok leszünk szárazföldiből:-))

Na de elég már a Noé féle elfoglaltságból jólenne dobni párat!

Kocsiba pattanok és irány a Tó.

Fényváltásra érkezem azt mondják a hozzáértők ez a legjobb időszak a halfogásra.

Hát nézzük, és tényleg. Egy kiss süllővel avatom fel a házi voblerem, még gyantázva sincsen a fognyomok rajta, de ettöl oly kedves nekünk.

Persze ez véletlen is lehet ,nehogymá mingyá szakíró is legyek :-)) gondolom.

És a kis 6centis motyó ismét a vízben ,de nem sokáig ,mert valakinek ismét megtetszett.

Keményen leverte a balin, szépen megdolgozza a Lengyel kis botot de nem ellenfele neki a 2 es balin. A saját magunk által készített csalival ,tényleg jó móka halat is fogni ,és télen mi a francot csinálnék ha nem voblereket:-)

Egy gyors fotó a telefonommal( ami azóta a Tó martaléka lett ,úgyhogy én a halakkal telefonos összeköttetésben vagyok.):-)Gyerünk haza vár a gálya.

A lemezek felszegelése kék szeggel történik és érdemes valamit használni amivel a szeget fogjuk mert mikor már az ötödik ütés csúszik a nagyujunk körömágyára akkor már Qurva Durván Durcásak leszünk.

Hát így lett a csónak neve Durca.

A többi már gyerekjáték Bornittal lekenni kétszer A z első kenést higítani .

Az orr borítása stb.

Biztos ,hogy vannak jobb csónakok ,de ez az enyém ,én készítettem és nekem ez a legszebb.

Már a harmadik szezont csináljuk végig.

FINE

Egyedi wobblerek készítése

A dolog úgy kezdődött, hogy szükségét éreztem olyan típusú wobblereknek pergetéseim során, amik már kereskedelmi forgalomban nincsenek, vagy különböző internetes piacokon és portálokon, horror áron lehet beszerezni.

A kezdetek kor én is próbálgattam lemásolni a bevált formákat több –kevesebb sikerrel, de aztán mivel a hibázás lehetősége nagy és nem tudtam több egyforma darabot készíteni ezért gondoltam, kipróbálom Tóth mester által készített fa halakat./amiben nem is csalódtam/

A barkácsolni szerető fiatal és idősebb pergető horgászok egy nagyon használható kollekciót tudnak összeállítani ezekből.

Egyedi a vobler attól lesz véleményem szerint, hogy saját elképzelésünk szerint „öltöztetjük „fel

Én részemről a realisztikus színeket tartom megfelelőnek a készítés folyamán, ami a mozgáson, veretésen túl az imitációk hasonló színezetet kapjanak, mint a természetes táplálék a ragadozóknak.

Tehát egy zöldes hát és gyöngyházfényű test elkészítésével nagyon nem nyúlhatunk mellé.

Biztosan vannak, akik esküsznek a különböző színezetű wobblerekre ami, a nagy cégek palettáján megjelenik évről -évre, de ha belegondolunk abba a ténybe, hogy a táplálék halak színe az éjszaka folyamán nem változik gfr színkódra, akkor eljutunk, oda hogy minek is a dobozba ugyan azon típusból még öt darab!?

Vagy netán a gyártók akarják ily módon kihasználni egyesek gyűjtőszenvedélyét!??

SFR 5-7 ES KOLLEKCIÓ
ÉS SSR -9 DUÓ

Javaslom, hogy aki el akar kezdeni wobblereket készíteni, az vegye fel a kapcsolatot Tóth mesterrel, mivel a másoló esztergával készült abachi wobblertestekben nem fog csalódni.

Precízen kidolgozott faanyag, és ha úgy kívánja méretpontos rozsdamentes drótozás és esetleg terelőnyelv el kapja az árut.

A dekorálásra számtalan lehetőség kínálkozik/ fóliázás, festés, matricakészítés,/

A szemeket festékek pecsételésével, vagy 3d szemek ragasztásával tehetjük élet hűvé a wobblerünket.

A nyers fa testet először is impregnálni kell ez által vízállóvá, tesszük és az anyag, kissé keményedik, valamint pórus tömítése is megvalósul.

Ezt hígított lakk vagy nitró festékkel megtehetjük, a nyelvfészket érdemes kitörölni minden mártás után nehogy a sok festék eltömítse.

A drótozást és az esetleges ólmozást én epxi gyantával ragasztom a testbe, ami szerintem igen nagy erőhatásnak kitett wobblerből sem szakad ki egykönnyen.

Majd a sok mártás és a rétegek közti csiszolást követően egy plasztikus felületű wobblertestet kel ,hogy kapjunk.

Ami már alkalmas, arra hogy a festést megkezdjük rajta.

Alkalmazhatunk különböző mintázatú hálóanyagokat és sablonokat csak a fantázia, szab határt alkotó tevékenységünknek.

Én az elkészített wobblereimet epoxival vonom be szerintem ez egy elég erős és kopásálló réteget ad nem utolsó sorban víztiszta.

Nagyon sok múlik az alap munkán a lényeg, az hogy a felület egyenletes és homogén legyen rajta az alapozás és ne hibák, és lukak legyenek a fatesten.

Ha már nekünk tetszik és megvagyunk elégedve a munkánkkal az már fél siker a másik fele a halakon is múlik .

De ha, olyan wobblert készítünk, ami nekünk nem tetszik abban nem lesz bizodalmunk, és nem fogjuk igazán használni következés kép a dobozban hal, sem rabol rá.

Velencei barangolások

Mint minden vadvizet, a tavat is ki kell ismerni.
Van, hogy adakozó kedvében van de, amikor szeszélyes, mint egy nő akkor ne számíts semmi jóra nyájas horgász társam!
Egy pár éve már én is próbálom titkait kilesni, megfigyelni több-kevesebb sikerrel.
Vannak a víznek olyan részei, ahol az ajzat kemény kopogós az uralkodó szélirány miatt, ezek nagyon jó helyek gumi halas, vobleres pecára süllő szeret ilyen helyen tanyázni, megszedi a vámot a kishal hordákból.
Már egy pár éve a pergetés varázsos hatása alatt teszem a horgászatot a magam örömére és a halak bánatára változó eredménnyel.
A pergetéshez nem árt egy csónak, sem ha eredményeket is szeretnénk, és nem csak a kikötő és a part omladozó betonját koptatni.
Én készítettem egy 4 m es fa csónakot, ami megfelelően stabil erre a vízre is.
De ez majd máskor részletezem.
Ez a csónak nagyon szar, amiben a 2,20 as balint tartom, ami egy készített műcsalit akart elragadni ,de nem hagytam:-)
Van az alumínium csónaknak előny ez nem vitás de én a fa csónakot valahogy jobban magaménak érzem.

Reggeli kávéval indul a napom, gyerünk a kikötőbe, Dinnyés a cél. A motor és a két baromi nehéz aksi csónakba kerül a többi holmival egyetembe,
Kifut a kikötőből velem a szerencsétlen építésű fém bárka és a nádasok szélét, szemlélem közben .Az ember a vízen is otthagyja a lábnyomát csontisidobozt és üdítős flakonokat, ringat a víz .
Elérem a kiszemelt helyet, és lassan közelítek kishalak, gyűrűznek a szélárnyékban feszített víz fogad.
Egy kis szemlélődés után riad kishal csapatok, spriccelnek szét, és bumm csattan a víz, habos marad a rablás helye. Na ezt vártam, repül kis csalim a tett színhelyére, finoman toccsan és belemozdítom a vízbe, egy métert nem tud megtenni, mert valaki el akarja orrozni tőlem, ezt nem hagyom jól szájon, vágom.
Felrobban a sekély víz, fröcsköl a balin és elindul, mint a torpedó a kis 2,45ös pálca teszi a dolgát, szépen felkeményedik, a fék ciripel muzsika a horgászfülnek ez a hang.
A balinkoma a hajó felé vesz az irányt és betör alá de, én a motort már felbillentettem ez a trükk nem jött be koma keress másikat. Akkor a nádfal lesz a cél de, onnan elfordítom.
Egy pipa a friss oxigénből de visszatör de, már nem olyan harcias még levegő és a csónak mellett már tűri a kezet de, előtte a fejire koppintok, mert ez is balintrükk mikor az ember kézzel venné, ki akkor még visszatör.
A horog saskarom, jól akadt, mint mindig.

Továbbmotorozom a vízen, megnézem a kotrásokat közben ismerősökkel, találkozom, váltunk pár szót és készít egy fényképet a digitális masinával. .
A halőr ismerősöm ad egy jó tanácsot merre nézzem meg a csukákat,megfogadom és felkerekedem ,ó de szar ez a csónak, amit ugyan kölcsönben van. Na ilyet nem vennék semmi pénzért legfeljebb az ellenségemnek, adnám el:-))
A hely pazar a hínár között kishalmozgás és egy nem túl hangos rablás akkor itt vagytok foltosok!
Egy pár üres bevontatás után ütés érkezik valaki fel lett bosszantva, úgy látom, pár kis rúgás és fröcskölésre egy kis csukaifjonc penderül ki a vízből, és már gyakorolja is a csukaharát.
Horogszabadítás és mehetsz is kiskomám utadra.
Az előbb látott rablást megdobálom párszor, de csak a vizet büntetem jelentkező, nem

Domolykók

Nagyon szeretem a domolykó horgászatát,mivel tényleg egy rafinált és óvatos halunk.
Ez már szinte vadászat, cserkelés a javából.
Nyaranta ,mikor lehetőségem adódik rá felkeresek egy kis patakot ami kristály tiszta vízével és félelmetesen nagy domikkal káprázatot el.
A nevét a pataknak nem szeretném leírni, hátha megmarad az állománya.
Nehogy némely réteg lekezezze.
Nem akarok  én világra szóló C&R-horgászként tetszelegni ,fogyasztok halat módjával ,pedig azt mondják egészséges ,de minden nap nem enném az tuti.. :-)






Szinte csak pergetve horgászom rá illetve megpróbálkoztam a legyezéssel is.
Hát ez először nem az a tipikus legyezés volt ,hanem annak egy lényegesen egyszerűbb változata.
Biztosan próbálta mindenki aki kacérkodott a legyezés gondolatával már.

egy könnyű pergetöbot ,vékony zsinór és arra a légy ./De milyet? /
Hát azt sokan tudják milyen jó érzés a saját magunk által készített, vagy eszkábált csalival halat zsákmányolni,aki nem tudja az próbálja ki.
Én is megpróbáltam ,bár srác koromba volt pár kísérletem a felszínen szedegető és mohó snecikből fogni saját hajamból kötött "léggyel"/bár akkor még sötétebb volt :-) /
Ezen a patakon az ismeretségünk kezdetén megállva  egy helyi erő nézelődött .
Mivel utam arra vezetett megálltam a kocsival és én is nézelődtem a parton egy cigi erejéig.
Szóba elegyedvén mondja az illető "baromi nagy domik vannak a padmaly alatt" a nap belesütött a sekély de hínáros kristály tiszta  vízbe.
De én hiába nyújtogattam a nyakam és meresztettem a szemem nem láttam csak kis halakat a sodrásban csipegetni az ajzat és a növényekről.
Kérdem tőle  "hol vannak ilyenkor azok a böhöm domik"?
Ha észreveszek elbújnak,de nem lehet őket horoggal megfogni - jött a válasz.
Aztán az emberem elköszönt és én magamra maradtam.
Na ennek utána járok  -és tényleg miután visszaballagtam a kocsihoz ,hogy a hely megnyugodjon ismét támadásba  lendültem.
Óvatosan , hogy gally ,vagy kő nehogy zajt csapjon  megnéztem a vizet  az óvatosság bejött  3 db kiló körüli domit fedeztem fel beállva a sodrásba  narancsos úszóik ide oda mozogtak és várták milyen táplálékot hoz a víz.
Na megvagytok mivel a nap járása keléskor az árnyékomat a vízre vetíti a kora reggeli támadás lesz a megfelelő időpont 5óra 00 a D nap.
Hazafelé már a részleteken járt az agyam ,milyen bot? milyen zsinór? milyen csali ?

         Egy pici  0ás körforgót tuningoltam fel egy kis piros fonállal ,a helyet már kinéztem előttem csalános ,takar ez is a víz felől.
Harmatos volt még a fű és az aljnövényzet ,de legalább nem ropogott, ahogy a kis patakot megközelítettem,a végén már guggolva mentem ,de utáltam a suliban is meg a seregben ezt a közlekedési módit!
De ez most más volt ,ez vadászat  a pulzus gyorsul  a lélegzet szaporább ,zsákmányolni akarsz nem az élelemért ,hanem az élményért,gyűjtjük az élményeket is.
A kis körforgót óvatosan a vízre pöccintem ,kicsit merül imbolyogva majd megtartom és a sodrás belekapva megpörgeti .
És ekkor a padmaly alól egy árny suhan elő az agyam fényképez ,rándul a bot eleven erő küzd a másik végén.
Gyönyörű domi felpattanok a fedett helyemről és a víz széléig megyek .de közben betört a hínár közé és ott pocsol- na ezt a 18 as monóval így nem veszem ki mi legyen?Cipő ,zokni le az egyik lábról nadrág feltűr tökig
Nem olyan mély ez a víz belépek -tökig is süllyedek  ,de a domi megvan- a picsába de mély az iszap.
 Álok a parton mint valami szerencsétlen  de a domi az gyönyörű .Pár kép a telefonnal- vizes gatyával vezetés haza,közben az átélt élményt újra élem, már a vizes gatya sem érdekel .





                                                                 Folyt köv