A minap kimentem az az szombaton egy kis adrenali adag reményében a tó hoz
és a dinnyési kikötőnél támadtam.
Hideg és nyirkos volt a levegő enyhe észak keleties légáramlattal fűszerezve,
ez csak a hidegérzetét fokozta az ember fiának, de a ködöt nem tudta széjjelfújni.
Pár csónakos is bemerészkedett és a kotrásokat vallatták szerény
eredménnyel.
A letisztult vízben a kikötő környékén pár kóbor kárász dacolt a hideg vízzel
és bágyadtan úszkáltak némi táplálék reményében.
Nagy reményt, ismét nem fűztem a pecához, néhány újonnan beszerzett csali
mozgásának a tesztelésére azonban jó volt.
Kishalat sehol nem éreztem sem fenék, sem vízközt, mintha kiciánozták volna
a vizet.
A minap kimentem az az szombaton egy kis adrenali adag reményében a tó hoz
és a dinnyési kikötőnél támadtam.
Hideg és nyirkos volt a levegő enyhe észak keleties légáramlattal
fűszerezve, ez csak a hidegérzetét fokozta az ember fiának, de a ködöt nem
tudta széjjelfújni.
Pár csónakos is bemerészkedett és a kotrásokat vallatták szerény
eredménnyel.
A letisztult vízben a kikötő környékén pár kóbor kárász dacolt a hideg
vízzel és bágyadtan úszkáltak némi táplálék reményében.
Nagy reményt, ismét nem fűztem a pecához, néhány újonnan beszerzett csali
mozgásának a tesztelésére azonban jó volt.
Kishalat sehol nem éreztem sem fenék, sem vízközt, mintha kiciánozták volna
a vizet.
Az egyhangúságot, csak a vízimadarak lebukdácsolásai törték meg.
Na így az eltöltött 2 óra elég is volt arra, hogy ráébredjek, hogy itt ma
babér nem terem nekem, de másoknak sem igazán termett.
A kocsiban hazafelé a kellemes fűtésnek köszönhetően a kissé, átfagyott
kezeimen az ujjak élénk zsibogásba kezdtek jelezvén, hogy az élet is visszaköltözni
látszik
Ilyenkor, én legalábbis elgondolkodom azon egy röpke pillanati, hogy megérte
e vajon a fáradságot ez a mai peca.
Mivel ez vastagon terített betli volt, de a tapasztalat megfizethetetlen már
tudom, hogy partról a területet nem érdemes vallatni, és a kikötő, ha nem
zavaros a vize, ha csak nem a szél miatt, akkor azt sem erőltetem.
Tegnapi napon horgászbarátom felhívott, hogy nem mennék e vele ki,
megnéznénk a nyílt vizet, még elevenen élt bennem a tegnapi betli élménye, de
persze, hogy igent mondtam a meghívásra.
Vágjunk bele a buliba becuccoltunk a csónakba és kezdetét, vette a téli
kaland.
Befelé haladva, nem sokat látunk a nádasokból, de a helyismeretünkre
támaszkodva azért tudtuk merre járunk (egy darabig.):-)
Amíg a kiszemelt helyet elérjük a beszélgetést, felváltotta a víz alatti
mozi élménye, barátom szerint is nagyon tiszta a víz, mivel komolyabb eső és
szelek nem érték a tavat.
Pár darab, kisebb süllőt is látunk, volt, amelyiket a felette elhaladó
csónak és a motor zaja sem zavarta el.
Volt, hogy csak a halak által keltett iszapfelhőből következett, itt
megugrasztottunk valakit.
Egy torzsás részen vitt át az utunk,és a valószínűleg még a tó kotrásából itt
hagyott drótkötélmaradványt csodáltuk, amikor egyszerre fedeztük fel a kötél
alá bebújt tüskést.
Gépház állj, ovatosan tálaltuk neki a plasztik csalit az ennyimre rá se bagózott,
de barátom gumi twisterét megtámadta.
A víz feszített tükörrel láttatta velünk az eseményt, még az orsóról is húzott
keveset és dühödt fejrázással próbált szabadulni a szúrós falattól.
Ezt a nem mindennapi műsort mi páholyból élveztük végig barátom jobban,
hiszen a fárasztás élménye is az övé volt.
A szákolás után gratuláltam barátomnak, és vigyorogtunk, mint a két
jóllakott napközis.
Ha ma sem fogok halat, én azt sem bánom, mert már megérte eljönnöm a
kandalló melegétől.
Fantasztikus látványban volt részünk, ezt én a tó ajándékának tekintem,ezt
remélem valamilyen formában, majd viszonozom is.(a sok szemetet, valahogyan
kiszedem)
Erre mondjuk, lenne pár ötletem, aki szereti a tavat, vagy azt a
területet ahol horgászik, ne hordja bele a szemetét.
Bóklásztunk a tavon tovább és a víz alatti, sivárnak nem nevezhető
világra csodálkoztunk.
Elnavigálta a kapitány a hajót arra a részre, ahol meglátása és véleménye
szerint harcsagödröket vélt felfedezni.
Ezeket én is láthattam, és osztom a véleményét, nem semmi látvány volt az
egyszer biztos koolééégák!
Voltak kisebb és nagyobb teknők, mivel nincsen akadó a környéken, gondolom,
készít magának fekvőhelyet a harcsa.
Olyan is volt ami2 m hosszú de több métereset is láttam, volt, amiben süllő lapult,
de nem akart kajálni.
Ezeket a helyeket, nem akarom a nagy nyilvánosság elé tárni, remélem mindenki megérti miért.
Aztán ,még sok mindent láttunk.
-Téglákat ,és sörös és különféle üvegeket.
-Autó gumikat.
-2 db csónakot elsüllyesztve, ezek helyét megjegyeztem.
-Nagy fazekat ,két füllel.:-o
-Drótkötél és leszúrókarókat.
-Napernyőmaradvány és hozzátartozó rudazat.:-o
-Pár darab döglött halat is kis harit és süllőt ,pontyot és 2 db dévért is.
-Műanyagszék darabjai.
-Konzervdobozokat.
-Vastag lánckupacot,propellert,:-o
-Egy IL 2 es csatarepülő maradványait és a pilóta mumifikálódott holtestét ,meg még egy harcoló Német raj ba is belebotoltunk:-o
Szóval száz szónak is egy a vége egy szemétbánya a tó ajzatta szégyen szemre.
Egy jó tanács azoknak ,akik még nem horgásztak a tavon, ahol fémesen cseng a leszúrókaró, azért nagyon ne erőltesse a dolgot ,nehogy meglepetés érje,mikor a víz megemelkedik alatta, egy detonáció kíséretében.
Mivel nem 100% ban sikerült kiszedni a bombákat .
Aki nemhiszi járjon utána !
üdv WOLFY
